2012. március 23., péntek

Tudok élni

A tavalyi szülinapomon a fejőasszonynál jártam (erről nem mesélek részleteket). Idén a kozmetikust választottam (hétfőn munkakezdés, gondoltam, ha már a jogszabályokat nem ismerem, legalább nézzek ki jól, e helyett úgy nézek ki mint egy legrosszabb fajta kamasz) abból a típusból, ami hosszadalmas, fáj és az ember utána marha ronda. Nemtom, jövőre talán elmegyek fogorvoshoz, vagy esetleg egy jó kis akupunktúrára...

2012. március 2., péntek

Téridő kapu

Most már biztos, hogy léteznek párhuzamos univerzumok, és hogy néha, ha hiba csúszik a mátrixba, akkor egy-egy dolog átcsúszik egyikből a másikba. Ezt onnan tudom, hogy tegnap este egy taxis hozott hozzánk (az én nevemre) egy bazinagy ikeás szatyrot, amiben különböző babacuccok vannak. A taxis nem mondta, hogy kitől hozza, csak hogy a Széher út valahányból és hogy nekem (mivel én jógázni voltam, Peti vette át). Namármost én ebben az univerzumban nem kértem meg senkit, aki a Széher úton lakik, hogy küldjön nekem használt babacuccokat, továbbá ezeket a cuccokat életemben nem láttam, nem a mieink. Ezen kívül nem tudom, hogy a) ki küldte, b) miért küldte, c) kié, d) mit kell velük kezdenem. A családon belül végzett gyors nyomozás nem vezetett eredményre. Ezért arra a következtetésre jutottam, hogy egy párhuzamos univerzumban ezek vagy a mi dolgaink, és most valaki visszaküldte őket vagy a küldő dolgai, akit megkértem, hogy adja nekem/kölcsön őket (bár ez esetben a párhuzamos univerzumban rendelkezünk egy cirka fél éves gyerekkel, mert első blikkre a cuccok ilyesmi korosztálynak valók), és ezt nagyon kedvesen megtette.
Ha van valakinek átjárása ebbe a párhuzamos univerzumba, és tudja, hogy mik ezek a cuccok, illetve valahogy át tudja őket oda teleportálni (mert nálunk eléggé útban vannak), azért elég hálás lennék. A másik megoldás, hogy nincsenek párhuzamos univerzumok, és én már annyira elhülyültem, hogy semmi emlékem nincs ezekről a dolgokról, holott én küldettem értük taxit.