Boldog 2009-et! A jó kis kezdet kellemes ünnepekbe torkollott sok családi bulival és megfelelő mennyiségű bejglivel. No persze csak módjával, egy cseppet sem estünk túlzásba a zabálással, napjában nem többször mint háromszor-négyszer határoztam el, hogy soha többé nem eszem semmit, legfeljebb egy kis köleskását de azt is szigorúan csak a vas miatt.
Volt némi balszerencse is, meg vicces epizódok. Ebből a szempontból a 27-e kiemelkedő volt, mert két balszerencsés és két igen abszurd esemény is történt. Egyrészt egy óriásit zakóztam a nagycsarnok előtt (a főváros valamiért úgy látta jónak, hogy az újonnan megépitett villamosmegállóban a csatornafedőt öt centivel a földbe besüllyesztve helyezzék el, épp annyira hogy ne látszon, viszont kiválóan hasra lehessen benne esni), másrészt defektet kaptunk útban Cserkútra a 6-os úton, de szerencsére Peti formaegyes szakszerűséggel cserél kereket vak sötétben is az autóút melletti árokszerűségben, úgyhogy ez az akadály is hamar elhárult. A két vicces esemény két nőszemély volt, az egyik megszólitott a Gellért téri villamosmegállóban (az ominózus zakót követően), és azt mondta nekem, hogy szerinte nekem nagyon oszakai kinézetem van, de szerinte az nagyon jó, és ő is szeretne olyan rendmániás lenni mint én, bár ő már lassan narancssárgába rendezi a tárgyakat. Hát ennyibe maradtunk, de azóta is némi büszkeséggel gondolok a kiváló oszakai kisugárzásomra. A másik egy öreg néni volt, aki bejött a benzinkút mosdójába, ahol én éppen kezet mostam (az ominózus kerékcsere után), és konstatálta, hogy a mosdó úgy van kialakitva, hogy a csap és a wc között nincs ajtó, ezen cseppet megütközött, de hamar túllépett a problémán, és elkezdett nekikészülni a pisilésnek. Ezen én ütköztem meg kicsit, és mondtam, hogy én már rögtön megyek ki , csak megmosom a kezem, de mondta, hogy őt nem zavarja, maradjak csak nyugodtan. Villámgyorsan végeztem a kézmosással.
Aztán Cserkútról hazajövet az autópályán egy galam úgy gondolta, hogy még pont átfér előttünk az úton, és nem is kell a biztonság kedvéért sem magasabbra fölrepülnie mint az autók. Sajna tévedett, mert pont nekirepült a lökháritonak. Puff, tollfelhő. Ilyen amikor az ember elüt egy galambot, de Peti szerint nem esett baja, legfeljebb a térdét horzsolta föl. Fene tudja, jó sok toll lehetett a térdén.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
6 megjegyzés:
azért oszaka elég vad hely, szóval én a helyedben inkább elgondolkodnék egy kis narancssárgán.
egyébként pedig képzeld el, milyen lehet a férfiaknak, akik valamiért intézményesítetten arra vannak kényszerítve, hogy egymástól mintegy 25 centiméterre, nem elválasztva pisiljenek.
a galamb pedig majd kap mikiegeres ragtapaszt a térdére, és mindjárt jobban lesz. katonadolog.
Hosszú lepedőt írtam az oszakai kisugárzásról, de a blog pökhendien nem vette be. Még gondolkodom, mit tegyek, de lehet, hogy be fogok írni az újságba, mert ezt már másodszor csinálja..... hrrrrrr.....
A kisugárzásodat "vágom", de esni Doma jobban tud. Korizás közben egy arra tévedt hokiütőben megbotlott és csuklóját törve hárított! Ne utánozd!
"vágom"-ez most az AKG-s osztálytrársak szlengje. Aranyosak,bár figyelnem kell, hogy értsem Őket, remélem olyan klassz felnőttek lesznek, mint a régebbi AKG-sok!
Jók ezek az utcai barátok. Én tegnap délben váltottam pár szót egy meghatározhatatlan korú asszonnyal a forgách utca és az árpád híd között, aki a korai időpont ellenére ittas volt (aka sakálrészeg) és megszállottan a madarász utcai gyermekkórházba akart eljutni. Sajnos a rövid és szaggatott szóváltás alatt nem derült ki, hogy pontosan miért igyekezett oda ebben az állapotban, pedig érdekelt volna.
Nyilván vezető sebész ott, és egy fontos műtétre kellett beérnie. Csak azért ivott, hogy ne izguljon annyira.
Megjegyzés küldése