A rendőr és a diszpécser

Elég kalandos hétvégénk volt (ezúttal a kalandoknak nem csak a legjobbik fajtájával). Az egyik ilyen kaland az volt, hogy péntek este elindultunk Mátraszentistvánra, hogy részt vegyünk egy ceu-s-mnb-s vállalati kiránduláson. A google térkép szerint az út 1 óra 39 percet vesz igénybe. Nekünk 4 óra alatt sikerült abszolválnunk a távot, mert baleset miatt lezárás és megadugó volt az M3-son, aztán pedig akkora köd, hogy az utolsó 10km-es szakaszt egy óra alatt tettük meg. Viszont valószínűleg a célállomástól 3km-re éjszakáztunk volna, ha nem jön a rendőrbácsi. Az ember úgy képzeli, hogy két esetben érkeznek emberek meg valahova rendőri kísérettel, ha valami rossz fát tesznek a tűzre, vagy ha ők az államfő. Hát mi most felfedeztük a harmadik módszert, Mátraszentlászlón (szentimrén? mittomén) kell sokat szerencsétlenkedni a ködben, meg, megpróbálni – sikertelenül – megtalálni az utat a szomszéd faluba, mert akkor egyszeriben ott terem egy rendőr, megkérdezi, hogy mi a gondunk, majd kedvesen felajánlja, hogy odavezet minket az adott helyre. Úgyhogy végül igazi rendőri felvezetéssel futottunk be a mátraszentlászlói Jäger turistaszállóhoz, bár amikor megérkeztünk nem volt se vörös szőnyeg, se tűzoltózenekar, ami azért kicsit rosszul esett.

A Mátrából hazatérvén láttuk, hogy a frissen beüzemelt riasztó beriasztott az egy nap alatt, amíg nem voltunk otthon. A készülék azt jelezte, hogy a kültéri (vagyis a teraszon lévő) egység riasztott, és mivel elég valószínűtlennek látszott, hogy a betörő épp a riasztó első bekapcsolásának napján mászott fel a hatodik emeletre kötélhágcsón, majd maga után semmilyen nyomot nem hagyva ereszkedett le újra, éppen csak hogy a riasztót bekapcsolja, arra tippeltünk, hogy mondjuk valami rosszul van beállítva, és a riasztó a madarakra (szélre tudomisén) is beriaszt. De azért utána akartunk járni a dolognak, úgyhogy Peti azon nyomban fel is hívta a riasztós vállalatot, ahol a vonal végén egy kevéssé kompetens diszpécser a következőkről tájékoztatta: 1. az a kódszám, amit bediktáltunk egy már leszerelt Törökvészi úti riasztóhoz tartozik; 2. erről a leszerelt riasztóról aznap reggel nyolckor riasztás érkezett; 3. Attila úti riasztóról nem tud semmit. Amikor Peti szembesítette azzal a ténnyel, hogy a riasztásnak elvileg egy felszerelt Attila úti riasztóról este 10-kor kellett volna érkezni, akkor végső érvként azzal vágott vissza, hogy ő különben is jogász, és nem ért hozzá. Ezzel a felvilágosítást lezártnak tekintette (végülis érthető módon, mer mégis mit nem értünk azon, hogy a mi riasztónk valójában a Törökvészi úton van, pontosabban nincs, és ott riaszt, pontosabban nem riaszt). De mondjuk ő jogász, úgyhogy nyilván ő tudja jobban.