2012. július 13., péntek
Társadalomelmélet
Péntek este fél 10 ultraliberáliséknál. A férfi konferencián Bostonban hatodik napja, gyerekek megetetve, megfürdetve, lefektetve, tisztaruha kiteregetve, virágok meglocsolva, lecsós csirke a sütőben. Az asszony a konyhaasztalnál üldögél és pucolja a zöldbabot a másnapi ebédhez. Nem emlékszem pontosan, hogy is volt ez a dolog az emancipációval?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
"Nade a konferencia legalább az ultraliberális emancipációról szól..." (jegyezném meg mókásan, ha szívesen tenném az oroszlán szájába a fejem, és nem lenne bűntudatom holmi hétvégi Ciprusi konferenciák után.)
addig, amíg egyesek még "ügyvédnő"-ként hivatkoznak rád (ld. a Felnőttkor 2.0 című bejegyzést), nagy baj nem lehet azzal az emancipációval. akkor kezdhetsz igazán aggódni, ha már mindenkinek csak "Zsuzsika" leszel.
[...viszont ha sokáig olvasgatsz, odakozmál a vacsora!] :P
Mondjuk a Lónyai utcai házmesternéni már 27 éves koromban úgy köszönt nekem, hogy "Szervusz anyukám!", ő azért értette ezt a társadalom bizniszt.
Megjegyzés küldése