2009. április 15., szerda

Idill

A hétvégén Katiéknál voltunk vendégségben Monoszlón. Monoszló csudaszép, az idő csudaszép volt, minden de minden egyszerre virágzott, Katiék háza csuda klassz. Sétálgattunk, főzőcskéztünk, ücsörögtünk, halgattuk a madarak csivitelését, ennél jobb húsvéti hétvégét nem is csaphattunk volna.
Amúgy a helyzet itthon is elég idilli, tárva-nyitva minden, madarak csiripelnek (jó, közben azért fúrnak is, meg ekszkaválnak meg hasonlókat, amiket Monoszlón nem csináltak), a Brióst ma különböző vizsgálatoknak vetették alá, és megállapították, hogy pont jó méretű, és minden testrésze pont jó helyen van, ennek igazán örültünk. Én pedig mint aki jól végezte dolgát, a saját facsarású répa-alma levemet szürcsölgetem, és porolgatom a növények levelét (nem vicc, valóban leporoltam néhány növény néhány levelét). A répa-alma lé elkészítése amúgy igazán semmiség, az ember csak megmossa és felvagdalja az úgy másfél kilónyi répát/almát, a felaprított répát és almát betömködi az erre a célra rendszeresített lukba, ott a gép ledarálja, a levét pedig kifolyatja, majd az ember jóízűt kortyol a finom és egészséges nektárból. Mindez így nézne ki a készülék reklámjában. A valóságban az akció kb. egy órát tart, a másfél kilónyi cuccból úgy hat deci lé lesz, a dolgokat meglepően kicsire kell összevágni, mert különben nem fér bele a facsaró lukába, a gépet művelet közben kétszer-háromszor ki kell tisztítani, mert ugyan van egy nagyon praktikus kis rekesz, ahova a hulladéknak mennie kell, viszont a hulladék a praktikus kis rekeszen kívül a facsaró összes többi részébe is megy, ezáltal eldugaszolja a lének fenntartott nyílást, miáltal a lé nem csak a nyíláson, hanem mindenhol máshol is folyik, a tisztítás során konyhában a dolgok felületén egyeletes rétegben eloszlik a répareszelék, és végül jöhet a mosogatás, ami a készülék mintegy tizenhét alkatrészének répa-almátlanítsából áll, az alkatrészek persze számos kis réssel vannak ellátva, ahová kiválóan beragad a répa-almareszelék, a répa pedig egyenletes narancssárga színre festi a készülék valamennyi fehér műanyag részét, ez után pedig már csak a készülék újbóli összerakása, dobozba visszahelyezése, és eltevése van hátra. Majd az ember jóízűt kortyol a finom és egészséges nektárból. Na de pont a frissen facsart répa-alma lét tagadnám meg a kis trónörököstől, akit a szívem alatt hordok.
Ja, és a mai nap jóhíre, hogy Sárától kaptunk egy pandás szettet, amivel remélhetőleg egy ilyen vagy legalábbis majdnem ilyen jó kis pandás gyereket tudunk majd csinálni.

5 megjegyzés:

Unknown írta...

A répa-alma lé készítésből kifelejtetted, hogy hívjuk meg a barátnőnket, aki ennek a műveletnek a nagy részét elvégzi. Meg azt is, hogy a piacon hámozott, mosott, darabolt répát vegyünk. De ha nincs ez a keretjáték a vendégséghez, lehet, hogy nem is tudtunk volna mit kezdeni egymással, csak ülünk ott, és bámuljuk egymás fejét.

Sara írta...

Én itt híján vagyok barátnőknek, viszont akartam ilyen szerkezetet, és nagyjából ennek a postnak köszönhető, hogy ez majdnem-történet lett.

zs. írta...

Hát igen, társaságban viccesebb a répa-alma projekt, de tegnap kénytelen voltam egyedül nekiveselkedni, és még a répa sem volt pucolt, úgyhogy többszörösen hátrányos volt a tegnapi facsarás.
És biztos vannak ténylegnagyonegyszerű és ténylegnagyonpraktikus készülékek is, sőt ez is biztos az, csak én vagyok ilyen kekec.

kiselek írta...

Na most vagy neked van nagyon másmilyen géped, vagy a drámai hatás kedvéért túlzol.

Amikor ugyanis én facsarok répa-almalevet három főre (nix 6 deci), akkor közepesnél nagyobbra vágom a répát és kb negyedekre az almát. Az almát nem pucolom meg, a répát igen, ez tényleg kis macera. De: az egész művelet kipakolással, facsarással és mosogatással együtt 15 perc (néztem az órát). A facsaróm nem narancssárga a répától, teljesen könnyen mosogatható. És persze gépben is mosogatható, de egyszerűbb kézzel.

Én élvezem az egészet, és baromi finom a friss gyümölcslé. Sára, ne hátrálj meg, tök jó móka!!!

Sara írta...

az új info birtokában ismét szemügyre vettem a háztartási robot piacot, az, amelyik elfér a konyhában, abban kicsire kell aprítani a cuccot, de kevés alkatrésze van, ami nem fér el, annak sok, de egy negyed alma is befér a csövön. hát... még gondolkozom.