Pipogya Anyuka esete az uszodával

Maki úr már elmúlt négy hónapos (sőt már majdnem öt), és még nem úszott. Skandallum. Egy négy hónapos gyerek járjon úszásra, külön angolra, zongorázni, és ne feledkezzünk meg az ikebanáról sem. És erre tessék, Maki úr még nem volt úszni. Ennek oka természetesen nem Maki úrban hanem Pipogya Anyukában keresendő, P.A. ugyanis (az élesebb eszűek már kitalálhatták) pipogya. Világ életében rühellt uszodába járni (úszni uncsi, a víz hideg, papucs, hajszárító, törölköző stb., stb.), még sosem szállította Maki urat egyedül autón (eddig kettesben mindig bkv-n utaztak), nem szereti nyilvános helyen etetni Maki urat stb., stb., úgyhogy Maki úr nem ment uszodába. De aztán P.A. tartván attól, hogy a gyámhivatal prompt elrekvirálja Maki urat a nevezett hiányosság miatt, erőt vett magán és telefonált az uszodába, hogy hát hogyan és miként. Kicsit reménykedett, hogy a londoni utazásig hátralévő pár hétre már „úgyse érdemes” belekezdeni az úszásba, de csalatkoznia kellett, mert hát „persze, hogy érdemes”. Úgyhogy P.A. bejelentette Maki urat az úszásra. A kijelölt időpontig még majd egy hét volt hátra, P.A. azt gondolta, még bármi közbejöhet, az úszást törvényi úton betiltják/kiveszik az uszoda kapuját/egy kisbolygó eltalálja a Földet vagy hasonló. De nem. Felvirradt az úszás napja, és se törvényi tilalom, se kisbolygó. Úgyhogy P.A. mindent szépen előkészített, tiltó táblát helyezett el a garázson, elkerülendő a múltkori ikeás jelenetet, összekészítette saját és Maki úr úszócuccát, gondosan tanulmányozta a térképet a helyszín megközelíthetőségéről. Maki úr príma kedvében volt, délelőtt egy órán keresztül önfeledten játszott egyedül, majd a P.A. által előre eltervezett időpontban elfáradt, és rövid énekelgetés után el is szenderült, az ebédhez legmegfelelőbb időben ébredt, ebédet fogyasztott, és egyszer sem kiáltott föl, hogy „Anya! Nem akarok uszodába menni!”, úgyhogy mit volt mit tenni, menni kellett az uszodába. P.A. bepakolta Maki urat a hordozókendőbe (v.ö. Makirolád, csak most már méretére való tekintettel más pozitúrában), Maki úr prímán belepasszolt a cuccba, jól érezte magát. P.A. magához vette a csomagokat, leszállítmányozta a kocsihoz, ott Maki úr átült az autós ülésbe, és kényelmesen elhelyezkedett. Az idő kiváló volt, kellemes meleg, kis napsütés, de nem túl erős, hogy izgulni kelljen, hogy rásüt Maki úr fejére, Maki úr az autóutat a legnagyobb nyugalomban (kb. a második perctől alva) töltötte, nem volt dugó, P.A. elsőre megtalálta a helyszínt, a környéken közel-távol nem volt parkolóhely, kivéve azt az egyet, amelyik épp érkezésükkor szabdult föl pontosan a bejárattal szemben, P.A. így a megadott időpontnál korábban érkezett, de mivel Maki úr megállás után is békésen szunyált a kocsiban, elintézett egy telefonhívást, majd Maki úr pont a legjobb pillanatban fölébredt, kinyitota a szemét, és érdeklődve tekintett P.A.-ra. Ekkor együtt bementek az uszodába, ami direkte makiurak úsztatására van kialakítva, minden szükséges dologgal föl van szerelve. Maki úr példásan viselkedett, beszélgetett a személyzettel, és diszkrét hangerővel, a környezetére nem túl sok nyálat bocsátva berregett. P.A. felhúzta bikinijét, majd Maki úr is fürdőnadrágot öltött, és kezdetét vette az úszóedzés. Maki úr nem örökölvén édesanyja pipogyaságát, remekül viselte az úszást (ami valójában P.A. kezében való különböző fajta ide-oda lebegés volt), az idő kilencven százalékában az ujját cumizta és tekingetett, a maradék tíz százalékban csak tekingetett. Az edzés végeztével P.A. és Maki úr szaunáztak is kicsit (nem, nem ettem meszet, hogy bevigyem a négyhónapos gyereket a 90 fokos szaunába, itten a szauna makiúrkompatibilis és 31 fokra van beállítva), majd felöltöztek, Maki úr türelmesen elüldögélt, amíg P.A. összepakolt, végül az erre kijelölt helyen Maki úr uzsonnált. Sajnos az úszótársak többsége is éppen a kijelölt helyen uzsonnált, így az úszócsapat nagy közös „cicizést” tartott, amit P.A. kevésbé élvezett, mivel még mindig nem tudja átadni magát a közösségi „ciciztetés” felemelő boldogságának (aminek részben a szóhasználat is oka lehet). A hazaúton Maki úr végig húzta a lóbőrt, ezért a legkevésbé sem zavarta, hogy nagy dugó volt. Felfelé jövet a liftben egy szomszéd néni (miután megkérdezte, hogy kislány-e) nagyon szépnek minősítette Maki urat. Mivel tehát az úszókaland során semmilyen súlyos incidens nem történt, P.A. kénytelen lesz jövő héten is ellátogatni az uszodába (és tulajdonképpen még csak nem is bánja).