mondta a kb. 4 éves kislány tegnap Matyinak a játszótéren, miközben azt játszották, hogy egy házban laknak (mondjuk ezt leginkább a kislány játszotta, Matyi inkább csak ott kolbászolt a mászókán, ami a ház szerepét töltötte be, és udvariasan koslatott újdonsült felesége után a mászóka különböző részeire). Kicsit meglepődtem a drasztikus kijelentésen, mert - jó anyóshoz méltóan - úgy láttam, hogy Matyi nem adott okot arra, hogy ez a házasság véget érjen, nem hagyta felhajtva a vécédeszkát, nem csalta az asszonyt, sőt még a homokot is söpörgette innen-onnan, ezzel jelentősen hozzájárulva a háztartási feladatok elvégzéséhez. Az én fiam mintaférj, mi az, hogy ez a perszóna lapátra akarja tenni?
Aztán rájöttem, hogy a kislány valójában azt mondta, hogy "várni kell", mertmivel a vajaskalács, amit sütött még nem volt készen. Ez már mindjárt más.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
...és megnyugodva nyalogattad a tökbevonatot a kezedről.
[a kislány meg biztos japán volt. vagy féljapán. mostanában egyre többen vannak.]
szörnyű, már a v.Hugo utcai házban is megjelentek, ahogy erre a szomszéd néni fel is hívta szíves figyelmemet.
Viszont gondolj csak Vencelke közelgő nyelvcsapműtétjére.
vajas kalácsot sütni meg igazán jófejség, sok boldgoságot a fiataloknak.
Megjegyzés küldése