Nos hát nyaraltunk, kerek egy hónapot. A helyszín természetesen Csopak, az állandó szereplők a kismama és a két csimbók (ezt a kifejezést a bizarr fejőasszonytól tanultam, azóta beépült a családi szótárunkba), special guest starok hosszabb-rövidebb időre a nyári szabadságát töltő apa, a szintén nyári szabadságát töltő „A” nagymama, családi nyaraláson részt vevő „B” nagymama és nagypapa, uncsitesók, nagynénik és nagybácsik, gyermekkel rendelkező barátok és ismerősök (a gyermekkel nem rendelkezők eléggé el nem ítélhető módon messziről elkerülték a Rózsa utcát).
Az ilyen nyaralásokat az ember úgy képzeli, hogy a gyermekek egész nap lelkes mosollyal az arcukon, vidám kacagás közepette nyargalásznak a kertben/pancsolnak/meztelenül dinnyét esznek stb. (értelemszerűen a csecsszopók mindezt nem csinálják, hanem egy fa tövébe leterített pokrócon heverésznek, lábaikkal aranyosan kalimpálnak és gurgulázva kacagnak), miközben a felnőttek elégedetten szemlélik őket és ebédre feltálalják a frissen készített lecsót, esténként pedig a fűben heverve nézik a hullócsillagokat.
Időapó jóvoltából a fent vázolt programokat az idő tetemes részében a gumicsizmában, gumigatyában, esőkabátban pocsolyázás, a balatonfüredi tesco áruház felkeresése (olyan gyakorisággal, hogy a végén már vásárolni sem mentünk be) és a létesítményben történő mozgólépcsőzés, elhagyatott strandon mászkálás, szarráázás, majdnem szarráázás stb. váltották föl, de azért egyszer-kétszer sikerült a klasszik nyaralást is abszolválni, lecsó például volt, sőt kertmozi is.
A csimbókok amúgy szerencsére a rossz időt sem bánták annyira, a csecsszopó még amúgy sem strandképes, a kétéves pedig szenvedélyes vízbekavicsdobáló (mozgólépcsőző, vonatozó stb.), amit ugye rossz időben is lehet csinálni. A kismama műszaki zsenijének köszönhetően pedig a gázkonvektort is sikerült beüzemelni, úgyhogy még csak fázni sem kellett.
Tehát a nyaralás összességében sikeresnek mondható, bár kismama sem kipihentebb sem barnább nem lett, sőt, de hát kismamát nem is ezért fizetik.
Leginkább a dokumentáció végett egy-két gyöngyszem a kétéves verbális fejlődéséből:
hentöntintin – szeneskocsi
hömpömpöm – sorompó
Hátyi – Sári
Hánytyi – Sanyi
Fatyi idő van. – Fordítást nem igényel, legfeljebb annyi magyarázatot, hogy ez nem a napszakra, hanem az időjárásra vonatkozik, mivel a sok rosszidő miatt mindig el kellett halasztani a fagyizást olyan napra, amikor szépen süt a nap, vagyis fagyi idő van.
Anya, apa tátyi Matyi, pé van. – Matyi vesz anyának és apának kávét, pénz van. (Így mulat egy magyar úr.)
hámo patyiku – három paradicsom
Matyi eme binga Petre. – Matyi elmegy bringával Pestre.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Képeket követelünk!
és Matyi tényleg elmegy bringával Pestre? Vagy ez honnan jött? :)
Megjegyzés küldése