Azt már eddig is lehetett tudni, hogy egyszerű gyerek vagyok, és nem tudom megfelelően értékelni a gasztronómia magasabb régióit. Na ez tegnap megint bizonyságot nyert. Peti kollégáival vacsorázni voltunk egy elegáns portugál étteremben, és mit mondjak, kár volt belém. Ettem sütőtök levest sült mozzarellával és fehér szarvasgomba olajjal. A leves maga elég ízetlen volt, bele volt pottyintva két rántott mozzarella golyó (olyan, amit a közértben mélyhűtve lehet kapni – úgyhogy hamár, akkor lehet, hogy a halrudacska jobb lett volna) és a tetején kétség kívül úszott valamilyen olaj, aminek én nem annyira éreztem az ízét, viszont a leves jó zsíros lett tőle. Aztán ettem spenóttal és ricottával töltött tésztát, ami spenóttal és ricottával töltött tészta volt kicsit zsírosan elkészítve. Lezárásképp pedig ittam egy mentateát (bunkóságomat jól példázza az is, hogy megkérdeztem a pincért, hogy van-e, mire enyhe biggyesztéssel mondta, hogy van, és fölvette a többiek kávérendelését, majd visszafordult hozzám, és azt mondta, hogy van borsmenta ÉS frissmenta teája is, melyikkel szolgálhat, borsmentát kértem). A borsmenta tea sima filteres tea volt, az érdekesség abban állt, hogy a csésze, amit hoztak hozzá sós volt. Na most nem tudom, hogy az van, hogy elegánséknál a filteres borsmentateát sós csészében kell adni, vagy csak simán elromlott a mosogatógépük. Mivel nem mertem megreszkírozni egy újabb blamázst, inkább nem kérdeztem meg, csak simán otthagytam.
Amúgy a házaspár akikkel voltunk kínai, és sok érdekes dolgot meséltek Kínáról. Többek között azt, hogy 55 nap a szülési szabadság ideje, és hogy nincs fizetett szabadság, kivéve a nemzeti ünnepnapokat. Úgyhogy ezúton üzenem a magyar kormánynak, hogy felmerül a gyanú, hogy a kínai gazdaság nem azért dübörög annyira, mert sikerült lerázni magukról a nyugati pénzügyi világ rabigáját, hanem mert cseszett sokat dolgoznak. Úgyhogy új népszerűségszerző jelszóként ajánlanám a „Dolgozzuk szét az agyunkat, keressünk nevetségesen keveset, és töröljük el a szociális juttatásokat! Előre a kínai úton!” szlogent (az óriásplakáton a háttérben egy szénerőműben izzadó M. Gy. látszhatna – csak a jópéldávalelöljárás végett).
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
aki még a sós csészét sem tudja értékelni, az tényleg menthetetlen. a frissmentához egyébként medvehagymaízű csésze jár, de az már tényleg kár lett volna beléd.
Megjegyzés küldése