Izrael 2. nap

Ami az első napi beszámolóból kimaradt: shopping az Óvárosban. Hát igazából nem volt shopping, csak gránátalma leveket, vizeket, meg valami nagyon finom mandulás cuccot vettünk, pedig nem volt gyenge a kínálat. Fröccsöntött tank, antik perzsaszőnyeg, orosz ikon, szezámmagos bagel, ronaldo póló stb. De kétségkívül az egyik Via Dolorosán elhelyezkedő szuvenírbolt vitte el a pálmát, ahol volt képeslap, ásványvíz, ceruzaelem, jézuskrisztusos kulcstartó és töviskoszorú. Ott állt egy kis stócban három vagy négy töviskoszorú. Hátha épp valakinek ahhoz támad kedve. Mondjuk ha lett volna lila, elgondolkoztam volna, hogy veszek egyet Gabesznak.

Na de most már tényleg térjünk át a mai napra. Most már biztos, hogy tiszteletbeli díszpolgárrá avatnak itt engem, mert nem csak gyalogosan, de autón is remekül járkálok (mondjuk ehhez szükségeltetik egy gps és valaki, aki felolvassa nekem a gps-ről, hogy mit kell csinálni). Ma ugyanis béreltünk autót, és elautókáztunk a Masada hegyhez (megint kihagytuk a tevegelési lehetőséget, ezúttal a tengerszint határnál lehetett volna egy jót tevegelni közvetleül az autópálya mellett), ottan föl libegőztünk a tetejére, jól körbejártuk az egészet, megtudtuk, hogy Herodesnek még úszómedencéje is volt, ami azért nem kispálya, egy a sivatag kellős közepén lévő rohadt magas hegy legtetején, de mondjuk azt eddig is lehetett gondolni, hogy Herodes nem szarral gurigázott. Amúgy az egész dolog elég impozáns, én pl. elég sokat küzdök, hogy a hatodik emeleti virágládáimban életben tartsam a kis növénykéimet, úgy hogy ehhez korlátlan mennyiségű vezetékes víz áll rendelkezésemre, ez a Herodes csávó pedig gabonát meg zöldséget termesztett ezen a hegyen.

És miután ezen kellőképp kicsodálkoztuk magunkat, lelibegőztünk, megtekintettük az ajándékboltot, elfogyasztottuk a kis szendvicskéinket, és továbbálltunk a Holt tengerhez. Ott pontosan azt csináltuk, amit mindenki, lebegtünk a víz tetején és bőszen iszappal kenegettük magunkat. Mindkettő igen mókás volt, és biztos vagyok benne, hogy most már olyan szépek vagyunk, hogy a napra lehet nézni.

Utána meg hazafurikáztunk, megálltunk a tilosban (különböző tilos helyek közül lehetett választani, a legszimpatikusabbon megálltunk), megvacsoráztunk egy szuper vegetáriánus szuper egészséges (amúgy nagyon finom) helyen, biztosítva ezzel, hogy legalább száz évig éljünk, és most gyorsan le is fekszünk, hogy nehogy megráncosodjon a szépen kisimult bőrünk.