Feltörtünk

Nem elég, hogy az önkori e-mailben értesít, hogy elkészült a személyim, mehetek átvenni, de a hülyén öltözött emberek frontján is kezdjük beérni az igazi világvárosokat (lásd őszi londoni tapasztalatok. Ma a csarnokból kilépve egy bácsit láttam tiroli kalapban befont ősz szakállal (aki karonfogva vezetett egy teljesen átlagos kinézetű szintén őszes hajú kövér nénit). Mondjuk világító kutyaruhát még nem láttam itthon, úgyhogy még van hová fejlődni.