Tréfarépa

Mindig is tudtam, hogy vicces vagyok, de ma megbizonyosodhattam róla, hogy a humorom teljességgel ellenállhatatlan, hovatovább készülhetek a stand up karrieremre, a siker garantált. A három év alattiak körében mindenképpen. Történt ugyanis, hogy mindkét fiam egymást túlharsogva kacagott azon a viccemen, hogy azt mondogattam nekik, hogy „Jó napot kívánok.” , és egyszer az egyikükre másszor a másikukra néztem közben. Ez a kis magánszámom legalább öt percig tartott, ez alatt mintegy kétszázszor mondtam el, hogy „Jó napot kívánok!”, és a siker töretlen volt, sőt. Ezzel bizonyosan bekerülhetek a Szeszélyes évszakokba, de mondjuk Sas Józsit és Csala Zsuzsát simán lejátszom a Mikroszkóp színpad színpadáról. Hiába no, ami jó, az jó.