A törzsvevő: általában a Nagycsarnokban szoktam vásárolni,
nincs egy fix helyem, de azért van egy pár, ahová rendszeresen járok. Nemrég az
egyik árusnál nagyon finom epret vettem, úgyhogy többször is visszamentem
eperért. Az eladó egy nagydarab, kopasz, vastag ezüstláncos mogorva fószer, aki
nagyjából rá se néz az emberre, és a szája sarkából elhadarja, hogy mennyit
kell fizetni. Valamelyik nap, amikor már többedszer vettem ott az epret,
egyszer csak felnézett, és azt mondta: „Te már a törzsvevőm vagy.”, és ennek
láthatólag nagyon örült. Azóta már messziről észrevesz, felderül az arca,
viccelget, és egyáltalán kenyérre lehet kenni. Mert hát törzsvevő volnék.
Tegnap viszont nagyon aggodalmasan megjegyezte, hogy vége lesz az epernek, de
megnyugtattam, hogy majd megyek málnáért. Ennek is örült.
A kávé: Felfedeztem a város legjobb kávéját. De nem csak úgy
jó meg minden, hanem messze jobb, mint bármelyik kávé, amit eddig ittam. Itt
lehet kapni.
A medence: A piacgazdaság csodás dolog, és még a vízszínező
tablettákon túl is tartogat örömöket. Az ember ugyanis konstatálja, hogy a
napokban 35 fok meleg lesz, konstatálja azt is, hogy a kiskád, amiben eleddig a
gyerekek nyaranta a teraszon pancsoltak (és baromira nem volt praktikus, mert
ketten nem fértek jól bele) kölcsönadódott. Erre beül az autóba, elhajtat a
legközelebbi játékboltba, és – kb. 40 típusból választva – megvásárol egy
kiváló kínai felfújhatós medencét 1300 forintért. Gyerekek boldogan pancsolnak,
anyuka elégedetten üldögél mellettük a teraszon. Annak ellenére, hogy életem
nagyobb részét kapitalista rendszerben éltem le, sőt viszonylag huzamosabb időt
töltöttem nálunknál sokkal kapitalistább országokban, még mindig nem tartom
evidens dolognak, hogy 35 fokban árusítanak felfújhatós medencét, úgyhogy még
mindig tudok örülni, ha valami ilyen flottul elintéződik.
5 megjegyzés:
Kád ügyben, azt hiszem, én kérek elnézést! De nagyon. Annak viszont örülök, hogy a gyerekeknek így lett medencéjük...
Mindenki jól járt, mert nem elég, hogy megszabadultunk a hasznavehetetlen kádtól, de még szert is tettünk egy frankó gumimedencére. Persze ti nem jártatok annyira jól, mert most a ti nyakatokon van nevezett kád. Hát igy jártatok.
én bizonyos kávé helyen vagyok törzsvevő, majd gyűjtsük együtt a fekete pontokat!
Hát igen, sajnos nekem kicsit kiesik az útból, de már így is három pecsétem van a kis kártyámon (pedig néha el is felejtek pecsételtetni).
én a BuBu Teánál vagyok törzsvevő (mindig is szerettem volna, hogy amikor bemegyek valahová, akkor úgy üdvözöljenek, hogy "a szokásos?" ez először gimnazista koromban az Aranytölcsér cukrászdában történt, és 17 évig kellett várnom, hogy újra átélhessem - két pontgyűjtő kártya betelése persze már elég kellett, hogy legyen ehhez).
Megjegyzés küldése