2013. május 27., hétfő

Röpirat



A röpirat szó mindeddig csak a passzív szókincsem része volt, úgy valahogy mint a cvikker vagy a stelázsi. De ez már a múlt. Vasárnap délután tüntetni voltam (mi mást csinál az ember vasárnap 3-kor, amikor végre az összes gyereke alszik, mint tüntet egy jót), és a tüntetésen egy nő folyamatosan járkált körbe és különböző röpiratokat osztogatott. Nemám csak egyet, többet, a mondanivaló persze mindegyiken ugyanaz volt, de volt rövid szlogenes és kifejtős változat. Gondolom az volt az ötlet, hogy az ember először elolvassa a kifejtőset, megérti, hogy „A Magyarország nevű fantom-állam Alkotmány ellenes puccs által született és benne kizárólagos hatalmat bitorolnak és gyakorolnak. A Valódi Rendszerváltás nem halogatható tovább. Az ellenzéki pártok nem az alkotmányellenes helyzet megszüntetésére éptik a stratégiájukat, nem erre készülnek a választással se. Gy a nép elveszti annak lehetőségét, hogy demokratikusan szüntesse meg a Fidesz Alaptörvényével létrehozott diktatúrát. A diktatúra többé nem Fidesz diktatúra, amit a nép az ellezéket támogatva demokratikusan meg tud szüntetni, hanem a politikai elit nép feletti diktatúrája, amit a nép csak forradalommal tud megszüntetni. Ez volt a felelőssége az ellenzéknek, és ez a következménye az árulásuknak. Azzal, hogy nem mondták ki az Alaptörvény alkotmány ellenességét, és nem az alkotmányos rendet akarják helyreálltani, a Fidesz diktatúrájából a politikai elit diktatúráját hozták létre.” (és így tovább és így tovább és így tovább), utána pedig már csak az imprinting kedvéért olvasgatja a zanzát: „Képviselő nem alkotmányozhat! Nem alkothat alaptörvényt, csak módosíthatja az alkotmányt!”.  Miután az ember így kiművelte magát ebből az alkotmányjogi-népszuverenitási-forradalmi elméletből , és belátta, hogy „MINDEN HATALOM A NÉPÉ! AZ ALKOTMÁNYOZÓ HATALOM IS!” (mondjuk vicces is lett volna, ha pont az alkotmányozó hatalom nem, ha már minden más hatalom igen), akkor ellátogathat az Egységfront fácse oldalára, mivel bizonyára „a teljes helyzetet ismerni, és a bizonyítékokat látni kívánja”. 
Hallatlan meggyőzőerő, parádés stílus, a Nemzeti dal ehhez képest operettsláger.

Nincsenek megjegyzések: