A röpirat szó
mindeddig csak a passzív
szókincsem része volt, úgy valahogy mint a cvikker vagy a stelázsi.
De ez már a múlt. Vasárnap délután tüntetni voltam (mi mást csinál az ember
vasárnap 3-kor, amikor végre az összes gyereke alszik, mint tüntet egy jót), és
a tüntetésen egy nő folyamatosan járkált körbe és különböző röpiratokat osztogatott. Nemám
csak egyet, többet, a mondanivaló persze mindegyiken ugyanaz volt, de volt
rövid szlogenes és kifejtős változat. Gondolom az volt az ötlet, hogy az ember
először elolvassa a kifejtőset, megérti, hogy „A Magyarország nevű fantom-állam Alkotmány ellenes puccs által
született és benne kizárólagos hatalmat bitorolnak és gyakorolnak. A Valódi
Rendszerváltás nem halogatható tovább. Az ellenzéki pártok nem az
alkotmányellenes helyzet megszüntetésére éptik a stratégiájukat, nem erre
készülnek a választással se. Gy a nép elveszti annak lehetőségét, hogy
demokratikusan szüntesse meg a Fidesz Alaptörvényével létrehozott diktatúrát. A
diktatúra többé nem Fidesz diktatúra, amit a nép az ellezéket támogatva
demokratikusan meg tud szüntetni, hanem a politikai elit nép feletti
diktatúrája, amit a nép csak forradalommal tud megszüntetni. Ez volt a
felelőssége az ellenzéknek, és ez a következménye az árulásuknak. Azzal, hogy
nem mondták ki az Alaptörvény alkotmány ellenességét, és nem az alkotmányos
rendet akarják helyreálltani, a Fidesz diktatúrájából a politikai elit
diktatúráját hozták létre.” (és így tovább és így tovább és így tovább), utána pedig már csak az
imprinting kedvéért olvasgatja a zanzát: „Képviselő
nem alkotmányozhat! Nem alkothat alaptörvényt, csak módosíthatja az alkotmányt!”. Miután az ember így kiművelte magát ebből az
alkotmányjogi-népszuverenitási-forradalmi elméletből , és belátta, hogy „MINDEN HATALOM A NÉPÉ! AZ ALKOTMÁNYOZÓ
HATALOM IS!” (mondjuk vicces is lett volna, ha pont az alkotmányozó hatalom
nem, ha már minden más hatalom igen), akkor ellátogathat az Egységfront fácse oldalára,
mivel bizonyára „a teljes helyzetet
ismerni, és a bizonyítékokat
látni kívánja”.
Hallatlan
meggyőzőerő, parádés stílus, a
Nemzeti dal ehhez képest operettsláger.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése