A fotelágyas gondjaim közepette számba vettem (a számbavétel mostanában úgyis gyakori foglalatosságom, mivel ahhoz nincs szükség egy kézre sem, amiből mostanság kicsit hiány mutatkozik), hogy mik azok a dolgok, amik hozzájárulnak a jólétemhez (leszámítva a rengetegrengetegrengeteg családi segítségen, amit maximálisan kihasználok, és nagyon hálás vagyok érte, és a Maki aranyos húzásait, amiből szerencsére egyre többet produkál). Ezek a dolgok jutottak eszembe:
Kávé és süti – cukrászdában (amikor a Maki bérbe van adva) vagy a teraszon fogyasztva (tegnap például a nap egyik fénypontja volt az Ági féle csokisoufflé)
Csörgős tehén – (Pepének ezúton is köszönjük, világbajnok darab) egy igen-igen ronda műanyag tehén, aminek kis golyók vannak a lábában, amitől rázás vagy ütögetés útján csörgő hang érhető el vele, a Maki örjöng a csörgős tehénért, extrém szerencsés esetben fél órát is püfölgeti egyedül, illetve séta közben babakocsira csiptetve előszeretettel fixszírozza, amivel elodázható a publikus helyen való üvöltés
Hintaszék – (a köszönet ezért Katkát illeti) fentihez hasonlóan a Maki szórakoztatására kiválóan alkalmas eszköz, lábbal is üzemeltethető, ezért Makihintáztatás közben az olyannyira hiányzó kezek másra használhatók
New Yorker – teraszon ülve, babakocsit egykézzel előre-hátra toligálva mozgásban tartva kiválóan lehet olvasni (nb a kiválóan azt jelenti, hogy max. 15-20 percet egyhuzamban, úgyhogy a Maki születése óta egy fél könyvet és kb. 5 nyújorker cikket tudtam elolvasni), és ez segít az agysejtek tejmiriggyé alakulásáanak meggátlásában
Magos süti – a Mészáros utcai kis cukrászda világbajnok terméke, függő vagyok
Hangoskönyv – a napi ötszöri (a hatodikat Peti intézi éjjel,cumisüvegbe töltött tejből – nem mellesleg ez maga igen nagy életminőség javulást eredményez) etetés alatti végtelen unalom elűzésére
Bartók rádió – háttérzajnak, asszem enélkül megkattannék
Jóga – de ez már lerágott csont
Naphegy – a legjobb sétaútvonal (magos keksz útbaejthető), csendes, szép és van benne hegymenet, ami enyhíti a testmozgás hiányát
Lakás, terasz, kilátás, rigók a teraszkorláton – egyértelmű, nem kell ragozni
Ami úgy kell mint üvegestótnak a hanyattesés: folytonos parázás, szorongás („most föl fog ébredni”, „most sírni fog”, „vajon éhes?”, „vajon fáj a hasa?”, „vajon elég neki a kaja, amit szolgáltatok?”, „mások bezzeg tudnak közben főzni/dolgozni/háztartástvezetni „– nekem a mosás, vasalásra futja csak, „nem kéne többet lennie hason?”, „mi lesz, ha a vendégség alatt üvölteni fog?” stb., stb.), napjában 27-szer azt gondolni, hogy én erre a feladatra teljesen alkalmatlan vagyok, a szütyő stagnáló jelenléte (ez azért viselhető), kéz és időhiány
Ami nagyon hiányzik: társasági élet (a múlt pénteki kollégás grillezés igazán pazar volt, mindenkit csak bíztatni tudok, hogy egyszer-egyszer hívjon meg valahova, nagyon fogok igyekezni eleget tenni a meghívásnak), munka, Pest (illetve a városnak minden az Attila út 35. 500 méteres körzetén kívül eső része), mozi/színház/koncert, vajaskifli bödön kávéval nyugiban történő elfogyasztása
Nos ennyit a számbavételről, hamarosan tíz óra, ideje nyugovóra térni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
És mindeközben Maki csak annyit szeretne, hogy ne szorongjál már!
A gyermek remekul nez ki, szoval sztem tuti, h mindent a leheto legjobban csinalsz. (egyebkent is, ha most keveset enne, majd iszik tobb sört egyetemista koraban, aztan behozza a pocaknovesztest.:-)
Érdemes az elvesztt kéz pótlására a lábmunkát fejleszteni.
magoskekszmagoskekszmagoskekszmagoskeksz
Megjegyzés küldése